Engedetlen kamaszok

Nem csak közhely, tudományosan alátámasztható  jelenség, hogy a személyiség fejlődéséhez kamaszkorban elengedhetetlen a lázadás.

Tekintse meg videóinkat is a kamaszkori problémákról, itt: biztonságos kamaszkor,  kamaszkori halálgondolatok, kamaszterápia. 

Gondoljunk csak bele, mennyi külső-belső változás éri egy a gyermek és felnőttkor határán lévő fiatalt! Változó testi adottságok, hormonális működés (ami kihathat a hangulatra is), és megváltozik a társadalomban betöltött szerep is. Lelki feladat, hogy önálló személyiséggé érjen, a szülők normáihoz képest, sajátot kidolgozva, akár felülbírálva azokat. Persze még bizonytalan a sajátjában, nem tudja mit fogadjon és mit utasítson el. Későbbiekben persze sok mindent átveszünk a szülőktől, sőt tudattalanul akkor is, ha látszólag teljesen más értékrend szerint akarunk élni, de ennek fontos lépése a valós konfrontáció.

Mikor lesz probléma a lázadás? Előfordulhat, hogy a családban egyébként is gyakoriak a viták, az agresszió. A fiatal kamaszkorban fokozottan éli meg. Kisgyermekként még lehet, hogy szót fogadott, de ekkor már „nem hagyja magát”. Kitör a szoros kötelékekből. Az is lehet, hogy pont hogy nincs jelen semmiféle agresszió a családban, mindent el kell nyomni magában. Mindenki kedves kiegyensúlyozott látszólag, de valójában sok meg nem beszélt szorongás, meg nem él konfrontáció húzódik a háttérben. Jellemzően ezekben a családokban a szülő maga sosem lázadt, kamaszkorában szó nélkül átvette a szülői mintát. Az ilyen családban felnövő kamasz viszont nem biztos, hogy megkíméli szüleit.

Mit lehet akkor tenni szülőként? Egy híres pszichológus, Bruno Bettelheim szavaival élve: „Ha szakadék szélén van egy korlát, akkor a nézelődő kimerészkedik a szakadék széléig, hiszen joggal bízik abban, hogy nem fog onnan lezuhanni. Ha nincs korlát, akkor két lehetőség van. Vagy hamarabb megáll, és nem látja mindazt, amit láthatna a korlát adta biztonságérzet segítségével, vagy lezuhan, mert nem tudja, hol kell megállnia, de a kíváncsisága hajtja.” Fontos tehát, hogy igenis szabjuk meg kamasz gyermekünknek a határokat, még ha az több konfrontációval is jár.

Néhány tipp:

  •  alkossunk egyértelmű szabályokat,
  • egymás határait kölcsönösen tartsuk tiszteletben: nem jöhet be akármikor a szülői hálószobába, de mi sem megyünk be hozzá,
  • következetesség: tartsuk be, amit megígértünk, akár jutalom, akár büntetés,
  • előre ne jutalmazzunk, de ha teljesített, igen
  • a büntetés mértéke arányos legyen: érezze meg a fiatal, de ne legyen túlzott,
  • a szülő pár akár együtt él, akár nem, a nevelésben  fogjon össze, alkossanak közös nevelési keretet ( a fiatal ne mehessen egyiktől a másikhoz, kijátszani).

Ismét Bettelheim szavait idézve: elég jó szülők legyünk, figyeljük óvjuk gyermekünket, de adjunk neki önálló teret is. Különösen kamaszkorban.

Ha további nehézségei vannak kamaszkorú gyermeke nevelésével kapcsolatban, szívesen segítünk személyesen is, konzultációs központunkban.

 

 

2 thoughts on “Engedetlen kamaszok

  1. csömörné andrea

    TISZTELETEM
    NEM GYŐZÖK UTÁNNA OLVASGATNI A TÉMÁNAK AMI A KAMASZ ENGEDETLEN FIAMMAL KAPCSOLATOS DE EGYSZERŰEN NEM TALÁLOM A MEGOLDÁST HOGYAN IS LEHETNÉK JÓ ANYJA NEKI.
    MOST 17 ÉVES ÉS AHOL CSAK TUD KERESZTBE TESZ NEKEM…PL: MEGBIZOM HOGY AZ ÖCCSEIT HOZZA EL AZ OVIBOL ÉS OVIZÁRÁS UTÁN MÉG SEHOL SINCSENEK….VAGY IDŐBE JÖJJÖN HAZA ÉS ÉJFÉLKOR MÉG NONCS ITTHON…BÁRMIT MONDOK UGY REAGÁL MINNTHA KÖZELLENSÉG LENNÉK….CSAPKOLODIK MEG KIABÁL VELÜNK MERT FELELŐSSÉGRE AKAROM VENNI ŐT.
    SOK HÜLYESÉGET CSINÁLT MÁR AMITŐL KIUGROTT A SZIVEM A HELYÉRŐL EZÉRT ÉRZELMILEG IS ZSAROLNI PROBÁL MINKET A PÁROMMAL. “KINEK HIÁNYOZNÉK…”
    MINDIG A HALÁL KÖRŰL VANNAK A GONDOLATAI. 2ÉVE VESZTETTÜK EL A NAGYIT AMI MEGINT CSAK TÖRÉS VOLT AZ ÉLETÉBEN MERT A NAGYI VOLT SZÁMÁRA A HŐS ELLENÜNK. IGGY MOST MÁR CSAK MI MARADTUNK NEKI .DE HIÁBA PROBÁLJUK KEDVESEN MEGBESZÉLNI A DOLGOKAT VAGY SZABÁLYOKAT ÁLLITANI FEL… SEMMI EREDMÉNY. A PÁROMMAL MINT EGY PAPAGÁJ CSAK MONDJUK MEG MONDJUK DE EGYSZERŰEN NEM NYILIK MEG NEKÜNK. SZIVESEN FOGADUNK HA SZÜKSÉGES SZEMÉLYES KONZULTÁCIÓT IS.
    MERT UGY ÉRZEM HOGY ELVESZITETTEM A FIAMAT.
    KÖSZÖNÖM

    ANDI

    • Hegyi Nóra Post author

      Kedves Andrea!

      Amit fiáról ír, alapvetően teljesen normális, “átlagos” kamasznak tűnik. Még a halállal való foglalkozás is. Azonban valóban fontos, hogy bizonyos kereteket tudjon tartani, Önök pedig betartatni. Például normális lázadás ide vagy oda, azért az idegőrlő lehet, amikor nem érkezik meg a megbeszélt időpontban. S időnként valóban veszélybe sodorhatja magát, ha nem is szándékosan. Valóban javasolnám a személyes konzultációt, ezügyben e-mailt is küldünk.
      Üdvözlettel, Hegyi Nóra

Comments are closed.