Furmann Zsuzsa, klinikai szakpszichológus, integratív gyerekterapeuta, családterapeuta

Furmann Zsuzsa pszichológus

Jelenleg nem vállalok új pácienst.

A közoktatásban nevelési tanácsadóban helyezkedtem el, ahol szülők keresnek meg gyermekükkel kapcsolatos nevelési kérdésekkel, így felnőtt tanácsadással és gyermekterápiával is foglalkozom. Korábban több évig iskolában, óvodában intézménypszichológusként tevékenykedtem, ekkor rendszeresen konzultáltam pedagógusokkal, kollégáimmal mentálhigiénés csoportot szerveztünk számukra. Ezt megelőzően gyógypedagógiai területen dolgoztam: korai fejlesztőben, autizmussal élő és súlyosan/halmozottan sérült gyermekekkel és szüleikkel.

Tanulmányok: 2007-ben végeztem az ELTE pszichológia szakán személyiség- és egészségpszichológia szakirányokon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus képzésére járok.

Terápiás módszerek:

  • 2005 óta tanulok családterápiát, 2013 májusában tettem le a családterapeuta vizsgát. Leginkább magatartásproblémákkal fordulnak hozzám a szülők, amire gyakran a leghatékonyabb megoldás az egész családdal folytatott konzultáció, terápia.
  • 2008-tól járok az Integratív Pszichoterápiás Egyesület gyermekterápiás képzésére, ahol sokféle módszerrel ismerkedhettem meg, és átfogó szemléletet kaptam a gyermekekkel való foglalkozáshoz.
  • 2009-ben kezdtem el gyermekjáték-drámával foglalkozni. Nagyon hasznosnak találom ezt a csoportos módszert mind az óvodás, mind az iskolás korosztály számára. Mivel évtizedeken át tanultam zenét és érdekel a képzőművészeti alkotás gyógyító hatása, csoportjaimban művészetterápiás, zenei elemeket is szeretek kipróbálni, alkalmazni.
  • Tapasztalataim szerint a gyermekek mindegyike fogékony legalább az egyik önkifejezési formára a fentiek közül.

Személyes szakmai hitvallásom:
Azt gondolom, hogy a gyermekekben – mint mindannyiunkban – rengeteg erőforrás rejlik arra, hogy kifejezzék magukat a világban, megtalálják a helyüket és jól érezzék magukat benne. A környezeti hatások, családi nehézségek, eltérő nevelési minták akadályozhatják a gyermekből fakadó őserőt, ami gyógyítani képes. Amikor a gyermek érzi azt, hogy spontaneitásának, kreativitásának kibontakoztatása kellőképpen nem lehetséges, azaz fejlődésének útjában áll egy helyzet, egy probléma; nem adja fel, először tüneteket produkál, ezzel jelzi, hogy segítségre van szüksége. Ilyenkor érdemes a családnak pszichológushoz fordulnia, tisztázni, mi állhat a gyermek szenvedésének hátterében, és változtatni életterén. Eközben meg kell erősíteni őt abban, hogy ő maga egyedi és értékes minden erőfeszítésével és vágyával együtt. Hiszek benne, hogy egy ilyenfajta segítség a család részére (bármelyik tagjától indul is el a változás) megelőzheti a mostani gyermek felnőttkori életviteli nehézségeit, egyfajta rejtett tartalékként a nehezebb időkben könnyebbé teheti a felnövekedést, és felnőttként a helytállást az életben.

Kiknek és hogyan tudok segíteni?
Leginkább gyermekekkel és szüleikkel foglalkozom, a fent említettek szerint egyéni és csoportos formában, mint:

  • nevelési tanácsadás
  • családterápia
  • szülőkonzultáció
  • gyermekkel folytatott foglalkozás
  • csoportmódszerek.